1034 Budapest, Nagyszombat utca 19. | Telefon/fax: (+36 1) 388-7120
Főoldal » Közösségeink » Munkaközösségek » Magyar munkaközösség » A magyar munkaközösség tagjai

A magyar munkaközösség tagjai

Csányi Levente

Csányi Levente

szak: magyar, pedagógia

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-pedagógia tanári mesterszakos gyakornokaként érkeztem az Óbudai Árpád Gimnáziumba 2018 tavaszán. Nagy örömömre szolgált, hogy az egyetemi tanulmányaim befejezése után lehetőséget kaptam a belém vetett bizalom meghálálására. Szerencsésnek tartom magam, mert olyan tanárokkal és diákokkal dolgozhatok, akik nemcsak ösztönöznek, de utat is mutatnak annak érdekében, hogy napról napra fejlődhessek.

Igyekszem az iskola közösségének életében tevékenyen részt venni. Az irodalomhoz és a nyelvtanhoz kötődő versenyekre való felkészítésen túl, szívesen veszek részt a különböző iskolai rendezvényeken kísérőként (gólyatábor, osztálykirándulás), valamint örömmel és lelkesedéssel rendezek színdarabot az általam tanított induló osztályok diákjaival.

Magyartanárként az a célom, hogy a diákjaim az irodalom révén olyan helyzetekkel találkozzanak, amelyek megfigyelésével és megértésével felfedezhetik, megélhetik és kamatoztathatják saját értékeiket, így formálódva önállóan gondolkodó, a saját véleményét bátran vállaló, a környezetére odafigyelő, kreatív felnőttekké.

Mindemellett törekszem nyitott szemmel járni a tanítványaim között, hiszen minden alkalom remek lehetőség arra, hogy én is tanulhassak valamit tőlük.

Feketéné Kovács Anikó

Feketéné Kovács Anikó

email

szak: magyar-orosz

Magyar-orosz szakos tanár vagyok, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem diplomát. 1988 óta tanítok az Árpád Gimnáziumban. Tagja vagyok a Magyartanárok Egyesületének, igyekszem kihasználni az egyesület által kínált különböző szakmai továbbképzési lehetőségeket. Vallom, hogy a magyartanítás feladata nem pusztán irodalomtörténeti ismeretek átadása, hanem emellett az életre való felkészítés is, hiszen az igényes irodalmi szövegekről folytatott beszélgetések során a gyerekek többféle értékrenddel, szemléletmóddal szembesülhetnek. Az irodalmi élmény – közvetett tapasztalatként – feltétlenül beépül formálódó világképükbe, és ez idővel segíthet a számukra legmegfelelőbb életstratégia kialakításában. Munkám során arra törekszem, hogy ezzel a lehetőséggel megismertessem a tanulókat.

Dr. Fülöp Katalin

Dr. Fülöp Katalin

email

szak: magyar-történelem-néprajz

Egyetemi tanulmányaimat a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karán folytattam magyar-történelem-néprajz szakon.
2005 óta vagyok az Árpád Gimnázium humán munkaközösségének tagja. Rendszeresen részt veszek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által szervezett író-olvasó találkozókon, előadásokon, versenyeken. Fontos számomra a színházi nevelés, különösen az Örkény-IRAM és a Radnóti-RIM programjai.
Tagja vagyok a Magyartanárok Egyesületének, a Magyar Néprajzi Társaságnak, valamint a Kogart művészeti körének.
A 2008-as tanévtől fogadom és segítem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárjelöltjeit, valamint a magyar munkaközösség vezetői feladatait is ellátom. 2013 júniusában a pedagógus szakvizsga keretén belül az ELTE mentortanár-képzésén kitűnő minősítéssel diplomáztam. 2014-től az ELTE mentortanáraként is támogatom a tanárjelölteket.
Szívesen olvasok kortárs irodalmat, Salman Rhusdie, Alessandro Baricco, Ljudmila Ulickaja regényeit, a magyar szerzők közül Térey János, Tóth Krisztina, Esterházy Péter írásai állnak hozzám közel.

“Az alkotás lehetősége megvan az emberben és eszközeiben, de a művészi alkotás emberfölötti csoda.” (Weöres Sándor)

Publikációk:

  • A tanárjelölt fejlődését támogató iskolai környezet. In. Pedagógiai valóságok (szerk.: G. Molnár Péter-Szőke Milinte Enikő), PPKE Budapest, 2018. 280-289.
  • A népművészet fogalmáról. Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. (szerk. Ujváry Zoltán) Debrecen, 1999. 315-323.
  • Adatok a népművészeti motívumok forrásaihoz. Varia – Ethnographica et Folkloristica. Debrecen, 1997. 211-215.
  • Egy emlékkönyv tanulságai. Tanulmányok és Közlemények. Ethnica. Debrecen-Szolnok, 1996. 473-480.
  • Árva Bethlen Kata fogarasi terítőjének néprajzi vonatkozásai. Déri Múzeum Évkönyve. Debrecen 1994. 311-330.
  • Sinka István költészetének folklorisztikai elemei számítógépes feldolgozással. Múzeumi Kurír 66. Debrecen, 1994. 3-32.
    https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/337323/default/doc_url/Mzeumi_Kurr_199466szocrjavitott.pdf
  • Református templomok Magyarországon. Reformátusok Lapja, 1993/35.
  • „A pataki skóla javára” – 400 éve született I. Rákóczi György. Reformátusok Lapja, 1993/31.
  • Kalendáris szokások Páskaházán. Kultúra és Tradíció. I. Miskolc. 1992. 305-309.

Galán-Fazekas Ibolya

Galán-Fazekas Ibolya

email

szak: magyar-történelem

Magyar-történelem szakon végeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Életem meghatározó élménye volt az a néhány év, amelyet ezen az egyetemen töltöttem. Tevékeny és intenzív szellemi közeg részese voltam, ahol világképem és értékrendem formálódott és kialakult. Tanulmányaimat a mainzi Johannes Gutenberg Egyetemen folytattam, ahol történelmet és összehasonlító irodalomtudományt hallgattam, valamint Wilhelm Emmanuel von Ketteler mainzi püspök politikai tevékenységét kutattam. Hazatérve, 2010-ben kezdtem el tanítani a Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnáziumban. Örömmel tölt el, hogy 2012-től e nagymúltú gimnáziumban taníthatok. Szabadidőmben kritikákat és recenzióket írok különböző irodalmi lapok számára. Gyermekkorom óta néptáncolok. A népi hagyományok, a népzene és a néptánc szeretete életem egyik fontos eleme. Jelenleg a Bem Néptáncegyüttes tagja vagyok. Szívemhez nagyon közel áll az építészet és a festészet. Talán emiatt is, ha tehetem, utazok és európai tájakat, városokat fedezek fel.

Publikációk:

  • Szávai Géza, Torzmagyar Szépirodalmi Figyelő, 2005/3.
  • Kányádi Sándor, Ünnepek háza Szépirodalmi Figyelő, 2005/5.
  • Csoóri Sándor, Futás a ködben Szépirodalmi Figyelő, 2006/2.
  • Borbély László, Üzenet a ringből Magyar Napló, 2009/9.
  • Ambrus Lajos, Lugas -more patrio Magyar Napló, 2009/7.
  • Idegen testek magánya -TÓTH Krisztina Magas labda, Bárka, 2009/5.
  • Egy diszkréten alkotó örömei -HALMAI Tamás, Versnyelvtanok; Közelítések, távlatok; Isteni fény, emberi lény Bárka, 2010/2.
  • Botticelli és a szecesszió, Bárka Online, A Bárka folyóirat internetes magazinja itt olvasható
  • Fontos-e a múlt súlyos témáinak a megtárgyalása, oktatása? Egy látogatás ihlette gondolatok itt olvasható
  • Ambrus Lajos Szépirodalmi Figyelő, 2007/3.
  • Ambrus Lajos = Íróportrék Szépriodalmi Figyelő Alapítvány, Budapest, 2008.
  • György Attila = Pályatükrök – húsz portré fiatal alkotókról Magyar Írószövetség- Kortárs Kiadó, 2009.

Dr. Gizelláné Neubauer Babett

Dr. Gizelláné Neubauer Babett

szak: magyar, mozgókép- és médiaismeret

Egyetemi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán végeztem, ahol 2017-ben szereztem magyar- és mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanári diplomát.

A 2018-2019-es tanév elején lehetőségem nyílt arra, hogy tanárként térjek vissza a tanítási gyakorlataim színhelyére, az Óbudai Árpád Gimnáziumba. A magyaróráim mellett helyesírás-fejlesztő korrepetálást is tartok, helyesírási serkentőt, ahol az e téren nehézségekkel küzdő tanulók fejlődését segítem. Emellett részt veszek az iskola életében, az irodalom és a nyelvtan oktatáshoz kapcsolódó versenyek előkészítését és lebonyolítását támogatom, törekszem arra, hogy a munkaközösségünk hasznára váljak. Iskolánk évek óta törődik a leendő árpádos diákok központi felvételire való felkészítésével, amiben magyartanárként én is szerepet vállalok. E gimnázium falai közül sok később híres, jelentős ember került már ki, remélem, hogy az én diákjaim is a nagy elődök méltó utódjai lesznek, amihez munkámmal én is szeretnék hozzájárulni.

Az élethosszig tartó tanulás modellje meghatározó a pedagógusok életében. Én szeretek tanulni, gondolkodni, de tanítani és gondolkodtatni még jobban. Nemes Nagy Ágnes gondolataival zárom soraimat, mert én is azt érzem, hogy szeretet nélkül nincs értelme tanulni és tanítani sem:

„tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,
ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.”
(Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell)

Lőrincz Andrea

Lőrincz Andrea

email

szak: magyar-történelem

Egyetemi tanulmányaimat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végeztem magyar és történelem szakon. 2003 tavaszán még egyetemi hallgatóként kerültem az Árpád Gimnáziumba pedagógiai és tanítási gyakorlatra.

Tanári pályafutásomat is e nagy múlttal rendelkező iskola falai között kezdtem 2003 őszén. Már ebben az évben osztályfőnök lettem, ami szép és egyben nehéz feladatnak bizonyult. De a gimnázium családias légkörének, a kollégák segítőkészségének és támogatásának, valamint vidéki gyökereimnek köszönhetően sikerült megbirkózni vele.

A 2005/2006-os tanévtől vezetem az iskola irodalmi színpadát, sikeres előadásokat tudhatunk magunk mögött.

Célom, hogy tudásomat minél alaposabban adjam át tanítványaimnak, és az emberi értékek megbecsülésére neveljem őket.

“Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk; hasznos emberré a fáradságos évek tesznek.” (Kemény Zsigmond)

Publikációk:

  • Fogódzó osztályfőnököknek (könyvkritika), Támpont 2000/február

Móczárné Köves Eszter

Móczárné Köves Eszter

email

szak: magyar-történelem

22 éve állok a katedrán. Magyar- történelem szakos tanár vagyok. Tanítottam 10 évig Eger egyik legjobb általános iskolájában. Itt kétszer lettem az év tanára. Ekkor szerettem meg a gyermekszínjátszást, magam is írtam darabokat. Úgy gondoltam azonban, hogy szükségem van új kihívásokra, és elvégeztem az egyetemi kiegészítő képzést magyar nyelv és irodalom szakon.

Az egyetemi diploma megszerzése után régi iskolámban, az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban, tanítottam. Felkérést kaptam a kisgimnáziumi osztály vezetése mellett a cserkészcsapat, valamint a természetjáró-kör irányítására is. Országos 2. helyet szereztünk túraversenyen, országos találkozókat szerveztünk a cserkészekkel. Nagy szenvedélyem a magashegyi túrázás. Diákjaimmal sok éven keresztül bejártuk a Kárpát-medence legmagasabb gerinceit és hegycsúcsait.

Fontosnak tartom a határon túli magyarság sorsának megismertetését a diákokkal, ezért évek óta szervezek Erdély, Felvidék, Kárpátalja nevezetes területeire osztálykirándulásokat. Az elmúlt években többször vezettem csoportokat, köztük kollégáim számára is. Ezekről az utakról magyarságukban, elszántságban, akaraterőben megerősödve tértek haza, ami számomra a legnagyobb öröm.

Szakmailag is inspirált az új környezet. Szükségét éreztem, hogy a másik szakomból (történelem) is megszerezzem az egyetemi fokozatot.

Mivel az előző iskolában már sok színdarabot, műsort készítettem a gyerekekkel, itt is meghirdettem a drámaszakkört. Nemcsak iskolai ünnepségeken, hanem drámafesztiválon, művészeti találkozókon is szívesen léptünk fel. Egyik darabunkat az egri Gárdonyi Géza Színházban is bemutathattuk, nagy sikerrel.

Jól éreztem magam ebben az alkotóközösségben, de miután férjhez mentem, a családi életemben bekövetkezett változások a munkámra is hatással voltak. Férjemmel Budapesten élünk, Veronika nevű kislányunk kétéves. Olyan iskolát kerestem itt Budapesten, ahol fontosak azok az erkölcsi elvek, amelyek eddig is meghatározóak voltak az életemben. Remélem az Óbudai Árpád Gimnázium ilyen.

Molnárné Vámos Katalin

Molnárné Vámos Katalin

email

szak: magyar-orosz-angol

“…a pedagógia lényegében van valami a szerelemből, mely élvez és megtermékenyít.” (Babits Mihály: Halálfiai

Molnárné Vámos Katalin

Pedagógus családból származom, apai nagymamám tanyasi tanítónő, nagynéném és unokanővérem tanár volt. Édesanyám óvónőként dolgozta le életét egy Pest megyei faluban, ő verbuválta össze az első őrszentmiklósi óvoda gyerekseregét. Lelkesedése, közösségi szelleme átragadt rám. Én rendszeresen a gyerekek közt töltöttem mindennapjaimat, kicsi korom óta pedagógus szerettem volna lenni. Hogy elérhessem célomat, az óbudai Martos Flóra Gimnáziumba (ma Óbudai Gimnázium) felvételiztem. Így kerültem el Budapestre a megtermékenyítő és a természetességet jelentő vidéki környezetből, ám a mai napig “vidékinek” érzem magam, a szó közösségformáló értelmében.

A gimnáziumi évek alatt kollégista voltam, a diákszálló minden örömét és keservét megtapasztalhattam. Pályaválasztásomban azonban mégis az elkötelezett kollégiumi nevelők játszottak nagyobb szerepet, kik segítették öntudatra ébredésem, sokirányú érdeklődésem kibontakoztatását. Emellett sokat köszönhetek még gimnáziumi könyvtárosunknak és elkötelezett orosztanáraimnak is. Nagy lelkesedéssel készültem az egyetemre, minden segítséget (levelező távoktatás, egyetemi előkészítő tanfolyamok, nyári táborok) megragadtam, hiszen mindenképpen egyetemista szerettem volna lenni. S valóban, az egyetemi esztendők voltak életem legizgalmasabb, legintenzívebb évei.

1986-ban végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz szakos tanárként, s ettől az évtől kezdve a budapesti Árpád Gimnázium tanára vagyok (a gyed és a gyes hatéves időszakától eltekintve). Iskolámat szeretem, a tanári testület baráti, segítő, támogató légköre sok nehézségen átlendített. Büszke vagyok arra, hogy egy nagy múltú (több, mint 110 éves) intézmény munkatársa lehetek.

Többször voltam osztályfőnök, jelenleg egy nyelvi-humán tagozatos osztály osztályfőnöke vagyok. Két éven át vezettem az iskolai klub életét, s rendszeresen szerveztem nyári táborokat, osztálykirándulásokat, színház-, múzeum- és hangverseny-látogatásokat, tanári kirándulásokat és összejöveteleket.

1991-ben középfokú angol nyelvvizsgát tettem, majd jelentkeztem az ELTE orosz szakos tanárok számára szervezett angol nyelvi továbbképzésére. Háromévi tanulás után 1993-ban angol szakos tanári diplomát szereztem, s még azon a nyáron részt vettem egy kéthetes angol nyelvi továbbképzésen Oxfordban.

A gyes lejártával, 1997 óta aktívan veszek részt iskolám szakmai munkájában. 1998-tól tíz éven keresztül a magyar munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedtem. Évek óta többfordulós magyar háziversenyeket szervezek könyvtáros kolléganőmmel, rendszeresen készítek fel diákokat különféle pályázatokra, a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyre, az iskolai és kerületi vers- és prózamondó versenyre, az irodalmi OKTV-re (2003-ban és 2005-ben egy-egy 12.-es tanítványom bekerült a második fordulóba, 2013-ban végzős tanítványom 22. helyen végzett az országos döntőben) és az Arany János Irodalmi Versenyre. Diákjaim 9 éve folyamatosan jutnak be az országos döntőbe, ahol a legszebb, arany, ezüst és bronz oklevelet vehették át kiváló szereplésükért. Ezt az irodalmi versenyt szeretem legjobban, hiszen a nem törzsanyagot jelentő művek elolvasása és megbeszélése vonzza az irodalmat értő és szerető diákokat, a szakköri foglalkozások keretében sokat tanulunk egymástól.

A Magyartanárok Egyesületének alapító tagja vagyok, rendszeresen részt veszek az egyesület szakmai napjain, nyári táboraiban, és a 2001/2002. tanévben pedig elvégeztem egy 120 órás szakmai továbbképzést az Egyesület és a TIT szervezésében.

Iskolámban a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásán kívül angol nyelvet tanítottam heti 3-6 órában (ebben a tanévben nem tanítom ezt a tárgyamat), valamint orosz nyelvi szakkört indítottam érdeklődők számára, mely szakkör immár harmadik éve működik. A tánc és dráma oktatását is felvállaltuk, gimnáziumunk szép hagyománya, hogy az induló osztályok egy színdarab kiválasztásával, a jelmezek és díszletek elkészítésével és a darab bemutatásával kovácsolják össze közösségüket. A Gombár-bemutató keretében rendeztem már ókori (Plautus, Menandrosz) és újabb kori magyar (Petőfi, Szigligeti, Lázár Ervin, Varró Dániel), valamint világirodalmi (Gogol és Kipling) műveket. A szervező-rendező munka mindig nagy-nagy lelkesedéssel tölt el, hiszen mélyen hiszek a színház léleknevelő és nemesítő hatásában. Magam is rendszeres színházlátogató vagyok, s boldogsággal tölt el, hogy az iskolai évek során minden osztályból sikerül kinevelnem egy színház- és koncertjáró “magot”.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem módszertani vezetőtanára, Sályiné Pásztor Judit 2002-ben keresett meg azzal a kéréssel, hogy gondolkodjam a vezetőtanári feladatkörön, melyet igen megtisztelő felkérésnek éreztem. Gimnáziumunkba 2002 óta érkező pázmányos jelöltek szakmai munkáját odaadással ellenőrzöm, segítem, szakóráimra, múzeumi órákra, színházba, rendkívüli irodalomórákra (Krúdy-emlékséta, látogatás a Fiumei úti sírkertben vagy a Petőfi Irodalmi Múzeumban) is rendszeresen meghívom őket.

Úgy gondoltam, szaktanári feladataim gondosabban, céltudatosabban és új módszerekkel gazdagodva tudom végezni, ha továbbképzem magam, valamint segíthetem a jövő pedagógusainak s gimnáziumi kollégáimnak szakmai fejlődését, ezért jelentkeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetőtanári továbbképzésére. A pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzést 2006 júniusában sikeres államvizsgával fejeztem be.

A szakmai önéletrajzomban, hitvallásomban leírtak igazolják, hogy egész tanári pályafutásom a hivatás szeretetén alapul, minden erőmmel arra törekszem, hogy gondolkodó, intelligens, hazaszerető és erkölcsös polgárokat neveljek gimnáziumunkban. Lelkes és kitartó vagyok, munkámat igyekszem színvonalasan végezni. A diákokkal való foglalkozás alapvető elemének érzem a példamutatást, a következetességet és a humort, olykor öniróniát is. Bár változó, normavesztés felé haladó világunkban nehéz az igazi értékek felé nyitó diákokat nevelni, én mégis úgy gondolom, a (kis)kamaszok még alakíthatók, formázhatók, kellő kitartással és rugalmassággal képesek vagyunk hatni rájuk.
“Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok.” (József Attila: Curriculum vitae, 1937)

  • Varró Dániel Bögre azúr című kötetének és a Túl a Maszat-hegyen című verses regényének iskolai feldolgozási lehetőségei. Hézagpótlás, A kortárs magyar irodalom tanítása. Aula. info Kft, Budapest, 2010.
  • Tanári segédlet Mikszáth műveinek oktatásához. Irodalomismeret, online, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elektronikus oldala, http://irodalomismeret.hu/linkek/114
  • Élménypedagógia, a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres-kiállítása. Szemle rovat, Új Pedagógiai Szemle, 2013. 7-8. szám, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folyóirata, http://www.ofi.hu/tudastar/upsz-2013-7-8-szam
  • Lektorálás: Tóth Tibor: Érettségi feladatok magyar nyelvtanból. Okker Kiadó, Bp., 2009.
  • Lektorálás: Szentesi Mária: Szárazépítési ismeretek, tankönyv. ÉVOSZ Szárazépítő Tagozata, Komárom, 2011.
  • Weöres-kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Új Pedagógiai Szemle (7-8. szám), 2013.
  • Ünnepi kiadvány a 25. Arany János Irodalmi Verseny alkalmából, 2018.

Simon Péter

Simon Péter

email

Egyetemi tanulmányaimat 1999-ben, illetve 2000-ben fejeztem be az ELTE magyar és filozófia szakán. Az Árpád Gimnáziumban 2004-től tanítok. Az iskolában filmklubot és XX. századi regényekkel foglalkozó irodalmi teaházat vezetek, részt vállaltam a Társasjáték Határok Nélkül játékverseny szervezésében is.
2003 óta alapító és elnökségi tagja vagyok a Magyar Science-Fiction Irodalomtörténeti Társaságnak (MASFITT).

Publikációk:

  • A Nyugat és a tudományos-fantasztikus irodalom MetaGalaktika 11, 66-74, 2009.