1034 Budapest, Nagyszombat utca 19. | Telefon/fax: (+36 1) 388-7120
Főoldal » Magyar munkaközösség archívum » A színház iskolája

A színház iskolája

A Magyartanárok Egyesülete és az Örkény Színház közös szakmai napot tartott Színházi nevelés és a magyartanítás címmel, melyen Fülöp Katalin és Molnárné Vámos Katalin tanárnők is részt vettek. Először Mácsai Pál, a színház igazgatója köszöntötte a résztvevőket, s utalt a színház és az irodalom pedagógiai indíttatására: “mi ugyanis egy csónakban ülünk” – mondta. Kitért arra is, hogy gimnazistaként milyen sokat kapott magyartanáraitól. Cziboly Ádám a színházi nevelés céljairól beszélt, arról, hogy hol van a színház, a színházi élmény és a köznevelés metszéspontja. Milyen programok várják a diákokat – egészen óvodás, kisiskolás kortól a középiskoláig – egy színházban, s hogyan lehet érdemben a reflektáló interakció részese lenni. A szakmai nap vendége volt Spiró György író is, aki kifejtette, hogy a szerző nincs a drámában jelen, azaz fogalmunk sem lehet arról, mit gondolhatott Szophoklész vagy épp Shakespeare. Darabjaikat úgy írták, hogy “beavatlan, hülye közönségre kellett számítaniuk”, mi csupán a szereplők gondolatait ismerhetjük. Spiró kitért a görög dráma, a Kleist-féle és a schilleri drámakoncepcióra, a színház erkölcsnevelő szerepére. A legfontosabb megérteni a szereplőket, éljük bele magunkat a sorsukba, hiszen az empátia növelése a cél. A műhelyfoglalkozáson betekintést nyertünk az Örkény Színház IRAM műhelyébe, a a Hamlet – FLESS programba. Ennek lényege, hogy drámajátékok segítségével hangolódnak rá a diákok az előadásra, olyan kérdésekre keresik a választ, mint “Hogyan bánik a hatalom a tömeggel?”, “Ki lehet Hamlet?”, “Miért nem cselekszik?”, s mi jut eszükbe Karinthy szinopszisáról: “Dán királyfi sokat töpreng, majd mindnyájan meghalnak.”  A nap során szó esett a báb szerepéről egy színházi előadásban, a pantomim, a marionett játékáról; a mozgató és a mozgatott viszonyáról. Kiss Judit Ágnes költő, magyar- és drámatanár egy Arany-ballada (Vörös Rébék) dramatikus feldolgozásáról beszélt. Arról, hogy a folklór, a hiedelmek, népi babonák hogyan hálózzák be a mindennapjainkat, s mindez milyen kérdésekkel járható körbe egy diákcsoportban. Hiszen a “keskeny palló” ott van valamennyiünk életében…Majd Takács Gábor, a KÁVA Kulturális Műhely vezetője a néző és a kortárstánc kapcsolatát vázolta fel.