1034 Budapest, Nagyszombat utca 19. | Telefon/fax: (+36 1) 388-7120
Főoldal » Rólunk » Iskolatörténet

Iskolatörténet

1902  őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium dr. Morvay Győző igazgató vezetésével. Ebben az időben Óbuda, noha büszke kulturális múltjára, mégis kevés kultúrtintézménnyel rendelkező település. „Modernségét” néhány gyár, vasútállomás hirdette csupán. Óbuda polgárai maguk kezdeményezték egy gimnázium felállítását. Ennek köszönhető, hogy 1902-ben megindulhatott az oktatás a Tímár utcai polgári és elemi iskolában, egy tanteremben. Az első évfolyam tanulóinak adatait elemezve kitűnt: ez az iskola nem a gazdagok gimnáziuma lesz. Iskolánk két  éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt. Ennek igazgatója Wágner Alajos, akinek különösen nagy szerepe volt abban, hogy a nehéz körülmények ellenére igazi gimnázium formálódott. Megbízott igazgatóként dr. Morvai György is sokat tett ezért.

Timar utcai
A Tímár utcai épület (nem korabeli felvétel)

1905-ben az iskolát III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven önálló intézménnyé emelték. Augusztus elsején megkezdődött a költözködés a Zsigmond térre,  egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. A tanári kar hatalmas erőfeszítést tett, hogy az egyre növekvő létszám ellenére biztosítsa az igényes oktatást. Könyvtárak, szertárak és kitűnő tanárok biztosították az iskola tudományos hátterét.

Zsigmond teri
A Zsigmond téri épület egy korabeli képeslapon

A háború és az utána következő események az iskola életében is súlyos válságot jelentettek. 1921-ben a gimnázium felvette Árpád vezér nevét, így Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium néven működött tovább. A klasszikus görög-latinos műveltség helyett a modern természettudományok oktatására került a hangsúly. Ebben az évben szerveződött az első cserkészcsapat is az iskolában. De a rohamosan fejlődő iskola számára az épület már nem volt megfelelő. A 30-as években egyenesen életveszélyessé vált. Ettől kezdve állandóan napirenden volt egy új, modern épület szükségessége.

Sokáig nem történt semmi, végül 1937-ben pályázatot írtak ki az új épületre. ”Ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mind belső berendezésében a legtökéletesebb építészeti alkotások egyike legyen” – fogalmazódott meg a pályázati kiírásban. Hidasi Lajos és Papp Imre építészek pályázata lett az első. Az új épület 1940-ben készült el a Nagyszombat utcában az óbudai polgárok téglajegyei  segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai  színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden  asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.

Jelenlegi
Az iskola jelenlegi épülete megépítésének korában

Nem sokáig tartott ez az idilli  állapot, mert a háborúban komoly belövéseket kapott az épület. 1946-ban újra megindult a tanítás, hogy milyen formában, azt pontosan jelzik az iskola nevében történő változások, ráadásul 1949-ben  betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Először Árpád Gimnázium, majd 1948/49-ben III. kerületi Állami Árpád Gimnázium, az 1960-as évkönyvön már III. kerületi Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatosipari Szakközépiskola név szerepel. Az 1957/58-as tanévben visszakapja az Árpád Gimnázium nevet.

Nem kell különösen részletezni, milyen zűrzavaros időszak volt ez a gimnázium életében. A technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, de az így felszabaduló részt nem  kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették  a Kandó Kálmán Főiskola  Erősáramú Karát. A főiskola  – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a  gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd  természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy  tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz  került, az Árpád albérlővé vált.

Mindenek ellenére a 60-as évek végén egy korszakváltás történt, amely a 70-es években bontakozott ki. Tiszavölgyi István lett az igazgató, és vezetésével jelentős változások történtek. Kémia, biológia, fizika előadó termeket alakítottak ki a tanárok, 4 nyelvi terem jött létre, történelemkabinet, magyar terem, könyvtár segítette a humán tárgyak oktatását. Megújult a tornaterem is, mosdókkal, öltözőkkel, edzőteremmel bővült a testnevelési egység. Az iskola életében döntő változást jelentett a tagozatok kialakítása, és a hatosztályos képzés bevezetése.1970-től nyelvtagozatok, 1983-től speciális matematika tagozat működik az iskolában. 2005-től német nemzetiségi képzés is folyik. A sport, a kórus, szakkörök, versenyek, iskolai színjátszás színesíti az iskolai életet.

A Kandó-Árpád társbérlet  megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre  vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó épület. Tarlós István  polgármester közreműködésének is köszönhetően 2006-ban kiköltözött a főiskola, és mi örömmel vettük birtokba az épületet. Megkezdődhettek a felújítási munkálatok, a ”visszaépítések”. Tágas, új könyvtárunk tudásközpontként működik, megújult a testnevelési blokk és még sok más változás is történt. Jelenleg a régi tornaterem visszaállítása van folyamatban.

Iskolánk 112 éves, az új épület ebben a tanévben „ünnepli” 75-ik születésnapját. Ebből az alkalomból az öregdiák-találkozóra egy nagyszabású iskolatörténeti kiállítást tervezünk, ahol még több mindent meg lehet tudni az iskola történetéről.

A gimnázium alapításának 100. évfordulójára (2002-ben) Lévay Zsolt, a gimnázium tanára feldolgozta a gimnázium történetét, amit könyv formában is  megjelentettünk 100 év – 100 kép címmel. A következő listákat a könyv melléklete alapján készítettük.

Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902-től

Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902-től

  1. dr. Morvay Győző 1902–1926
  2. dr. Vasadi Balogh György (megbízott igazgató) 1926. ápr.–1927. febr.
  3. Rácz Jenő (megbízott igazgató) 1927. febr.–1927. szept.
  4. Gáldy Béla 1927–1942
  5. dr. Bíró Lajos Pál (megbízott igazgató) 1941–1942
  6. Kékesy János 1942–1947
  7. Udvarhelyi Ágoston 1947–1950
  8. dr.Vörös István 1950–1952
  9. Éber Imre (árpádos öregdiák) 1952–1956
  10. Fülöp Zoltán 1956–1971
  11. Tiszavölgyi István 1971–1986
  12. dr. Száva Gézáné 1986–1996
  13. Gyimesi Róbert 1996-2006 és 2009-től
  14. Karádi Magdolna 2006-2009

100 év – 50 név: az iskola országosan (el)ismert tanárai

100 év – 50 név: az iskola országosan (el)ismert tanárai

Az Árpád Gimnázium első száz évének tanári karai nem szűkölködtek a hírességekben. A sok-sok remek tanáregyéniség többsége “csak” házi legendává vált, “csak” a tanári pályán, az oktató-nevelő munkában alkotott nagyot. Az ő névsoruk túlontúl hosszú, összeállítása túlságosan is szubjektív feladat lenne, így erre nem is vállalkozhatunk.

Mások az iskola falain kívül (is) letették névjegyüket. Voltak akik már aktív árpádos tanárként, tudományos szakterületükön belül, esetleg országosan is (el)ismert személyiséggé váltak. Bár a többség életútja későbbi szakaszában szerzett nevet magának, és néhányan alig 1-2 évet töltöttek el iskolánknál, mégis úgy érezzük, fontos megörökíteni nevüket. Egy tucat akadémikus, Kossuth-díjas tudósok, egyetemi tanárok…

Bölcsészettudományi szaktekintélyek:

  1. Ágner Lajos dr. orientalista, nyelvész, irodalomtörténész, műfordító
  2. Berkes Emil filozófus, kutató szakíró
  3. Litván György Akadémiai és Deák Ferenc-díjas történész
  4. Lukinich Imre dr. történetíró, egyetemi tanár, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, az MTA tagja
  5. Marót Kátoly dr. Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja
  6. Pais Dezső dr. Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja
  7. Schuster Alfréd Károly nyelvész, tankönyvíró
  8. Szabolcsi Miklós dr. irodalomtörténész, az MTA tagja, egyetemi tanár
  9. Szemere Samu dr. filozófus, író, az MTA tagja
  10. Szidarovszky János dr. egyetemi tanár, az MTA tagja
  11. Szövényi Lux Géza művészettörténész
  12. Tóth Pál László dr. nyelvész
  13. Várdai Béla dr. író, esztéta, a Szt István Akadémia tagja
  14. Vészi János történész
  15. Willer József dr. szakfordító, szótárszerkesztő

Festőművészek:

  1. Barkász Lajos
  2. Kássa Gábor
  3. Mátrai Vilmos
  4. Sárközy Elemér

Irodalmi munkásságával nevet szerzett:

  1. Alszeghy Zsolt dr. irodalomtörténész, az MTA tagja
  2. Ackermann Kálmán dr. író, lapszerkesztő
  3. Ajtai Kálmán dr. író
  4. Berend Mihály dr. író, tankönyvíró
  5. Bíró Lajos Pál dr. szótárszerkesztő, színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő
  6. Eörsi István író, dramaturg
  7. Goldziher Károly dr. író, műegyetemi tanár
  8. Hartmann (Keményfy) János irodalomtörténész, kritikus, az MTA tagja
  9. Kéky Lajos dr. irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja
  10. Latkóczi Mihály dr. író
  11. Máté Lajos dr. író
  12. Morvay Győző dr. irodalomtörténeti szakíró
  13. Palágyi Menyhért dr. író, főigazgató
  14. Riesz Frigyes dr. író, egyetemi tanár, az MTA tagja
  15. Sajó Sándor költő, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja
  16. Szentkuthy (Pfisterer) Miklós dr. Kossuth-díjas író, műfordító
  17. Vajthó László dr. irodalomtörténész
  18. Vasadi Balogh György dr. író, nemzetgyűlési képviselő
  19. Vértessy Dezső dr. író
  20. Vidor Pál dr. szakíró, lapszerkesztő

Sportszakemberek:

  1. Bátori Béla dr. atlétikai szövetségi kapitány
  2. Ignácz (Iglói) Mihály atlétikai szövetségi kapitány
  3. Kmetykó János a magyar tornaügy átszervezője, szakíró, főiskolai tanár

Természettudományos munkásságáról ismert:

  1. Fejes Tóth László dr. Kossuth-díjas matematikus, az MTA tagja, az MTA Matematikai Kutató Intézetének igazgatója
  2. Frank Ferenc meteorológus, szakíró
  3. Jelitai József dr. matematikatörténeti kutató, szakíró
  4. Vanyek Béla dr. kémiai tudományos kutató, szakkönyvíró

Zeneművészek:

  1. Cser Gusztáv zeneszerző, karmester
  2. Hajdu Mihály zeneszerző
  3. Kimnach Ödön zeneszerző
  4. Kunszeri Gyula dr. zeneszerző, szövegíró, író

100 év – 100 név: az iskola országosan (el)ismert öregdiákjai

100 év – 100 név: az iskola országosan (el)ismert öregdiákjai

Az Árpád Gimnázium fennállásának első száz évében sok ezer diák koptatta az Alma Mater padjait. Sok ezer kisdiák lépett be kapuján és sok ezer becsületes, művelt embert bocsátott útjára. Mindannyiunkat összeköti a láthatatlan, de erős és erőt adó kötelék – az árpádos szelem.

Az árpádos Öregdiákok közül sokakat az a megtiszteltetés ért, hogy nevüket szélesebb körben is megismerhették. Híres emberek? Egy részük biztosan. Mások “csak” akadémikusok lettek… Közismert személyiségek? Olyanok is vannak köztük, és még többen akiket “csak” tudományos szakterületükön belül ismernek, mondjuk mint Kossuth-díjasokat… Vannak akiknek arcát a mindenható televízió tette percek alatt ismertté. Egyesek a színpadon, mások a színfalak mögött alkottak maradandót. Regények, versek, műfordítások, forgatókönyvek, újságcikkek – írások sokasága őrzi az árpádos szerzők szellemét. Vannak, akik épületeikben, szobraikban, festményeikben, zenei alkotásaikban élnek tovább, másokat olimpiai, világbajnoki címük emelt a magasba.

Ők mind tudják, mekkora szerepe volt pályájuk alakulásában a jó öreg Árpádnak. Sokan közülük ki is fejezték hálájukat, többen e könyv lapjain is. Most rajtunk a sor.

Megbecsülésünk, tiszteletünk, elismerésünk kifejezéseként összegyűjtöttük az “első száz év százas listáját”:

Építészek

  1. Borvendég Béla Ybl-díjas
  2. Hollay György Ybl-díjas
  3. Peschka Alfréd Ybl-díjas
  4. Pintér Béla kétszeres Ybl-díjas

Írók

  1. Gelléri Andor Endre
  2. Kardos István
  3. Kis Pintér Imre kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő
  4. Kőháti Zsolt filmtörténész, kritikus, műfordító
  5. Lengyel (Merényi) Péter Kossuth-díjas író, műfordító, tanár
  6. Módos Péter író, szerkesztő
  7. Sárospataky István író, pszihiáter
  8. Tellér Gyula szociológus, műfordító

Képzőművészek

  1. Márkus Károly szobrász
  2. Mészáros Mihály Munkácsy-, Dante- és bécsi Ludwig-díjas szobrász
  3. Segesdi György Munkácsy-díjas szobrász, Érdemes és Kiváló Művész
  4. Szabados Árpád Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész
  5. Szervátius István szobrász
  6. Vígh Tamás Munkácsy-, Kossuth-díjas szobrász, Érdemes és Kiváló Műv.

Politikusok

  1. Garamvölgyi Károly oktatási miniszer-helyettes
  2. Manninger Jenő a KHVM politikai államtitkára
  3. Siklós Csaba közlekedési miniszter
  4. Tarlós István a III. kerület polgármestere
  5. Várkonyi Péter külügyminiszter

Sportolók

  1. Fábián László olimpiai bajnok kajakozó
  2. Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízipólózó
  3. Kánásy Gyula Európa-bajnok vízipólózó
  4. Kehrling Béla világbajnok asztaliteniszező
  5. Konrád Ferenc olimpiai bajnok vízipólózó
  6. Konrád János olimpiai bajnok vízipólózó
  7. Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok vízipólózó
  8. Sasics Szvetiszláv világbajnok öttusázó
  9. Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
  10. Tarics Sándor olimpiai bajnok vízipólózó
  11. Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok öttusázó

Színház- és filmművészeti szakemberek

  1. Bélai István (rajz)filmrendező, forgatókönyvíró, hangmérnök
  2. Götz Béla rendező, díszlettervező
  3. Korompai Márton rendező
  4. Lengyel Anna dramaturg
  5. Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas rendező
  6. Radványi Zoltán rendező
  7. Szőnyi G. Sándor rendező, kétszeres Érdemes Művész
  8. Wiedermann Károly rendező

Színművészek

  1. Cserháti Katalin
  2. Götz Anna
  3. Grill Lola szavalóművész
  4. Juhász György
  5. Kisgyörgy Enikő bábművész
  6. Kőmíves Sándor Jászai-díjas
  7. Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas
  8. Mészáros Károly
  9. Mihály Mariann
  10. Oravecz Edit
  11. Reviczky Gábor Jászai-díjas és Ajtay Andor-díjas
  12. Sinkovits Imre Kossuth-díjas
  13. Sinkó László Kossuth-díjas

Tudósok

  1. Alföldi András archeológus, ókortörténész, numizmatikus
  2. Bognár Géza kétszeres Kossuth-díjas mérnök
  3. Hirt Géza az Országos Egészségügyi Intézet igazgatója
  4. Jancsetz Antal az MNB igazgatója
  5. Nagy Lajos az aquincumi ásatás vezetője, a Főv.-i Régészeti Int. alapítója
  6. Peschka Vilmos jogász, az MTA tagja
  7. Simonyi Károly Kossuth-díjas atomfizikus
  8. Szakál Pál Kossuth-díjas vegyészmérnök
  9. Szécsy Károly Kossuth-díjas mérnök, az MTA tagja
  10. Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató, az MTA tagja
  11. Vertse Albert a Madártani Intézet igazgatója
  12. Vitéz András az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója
  13. Persányi Miklós állatkertész, a Főv.-i Állat és Növénykert főigazgatója

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

  1. Ágoston István a Magyar Rádió munkatársa
  2. Bognár Mónika a Magyar Rádió munkatársa
  3. Bruckner Gábor újságíró
  4. Del Medico Imre közíró
  5. Kalmár György az MTV műsorvezető-riportere, Rózsa F.-díjas újságíró
  6. Kassai B. (Bulla) Károly az MTV főmunkatársa, műsorvezető-szerkesztő
  7. Kádasi Csaba az MTV riportere
  8. Halász Gyula a Magyar Rádió rendezője
  9. Kiskalmár Éva az MTV bemondója
  10. Meixner Mihály a Magyar Rádió zenei osztályvezetője
  11. Papp Endre az MTV Belpolitikai Főszerkesztősége vezető szerkesztője
  12. Peterdi Pál író, újságíró, kritikus, televíziós műsorvezető
  13. Szarvas László a TV2 műsorvezetője
  14. Szádvári Gabriella az MTV bemondója
  15. Vészi János az MTV műsorvezetője

Zeneművészek

  1. Bontovics Kati énekesnő
  2. Csoóri Sándor Liszt Ferenc-díjas zenész
  3. Földes Andor zongoraművész
  4. Fridl Frigyes az Operaház karmestere
  5. Fülöp Attila operaénekes, a Francia Akadémia nagydíjasa
  6. Fülöp Zsuzsa operaénekes
  7. Horváth Ágota operaénekes
  8. Horváth Eszter operaénekes
  9. Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekes
  10. Komor Vimos Kossuth-díjas karnagy
  11. Koncz Tamás az Operaház karmestere
  12. Kovács Felícia jazzénekesnő
  13. Körmendi Vilmos zeneszerző
  14. Kecskés András lantművész
  15. Rajk (Kerek) Judit operaénekes
  16. Stark Tibor zeneszerző
  17. Szerényi Béla népzenész, tekerőlant-művész