Az MTA ALUMNI program előadásai az Óbudai Árpád Gimnáziumban

Iskolánk pályaorientációs napjain, az ún. Árpád Napokon, a diákoknak lehetőségük nyílt az MTA Alumni program keretein belül megvalósult előadásokon részt venni. Az árpádos tanulók az érdekes előadásoknak köszönhetően közelebb kerülhettek többek között a titkosszolgálat, a kvantumfizika, a mesterséges intelligencia vagy éppen a kriminológia területéhez. Az alábbiakban az egyes előadások rövid összefoglalói olvashatók.

Köszönet az MTA Alumni programnak az előadások megrendezésében nyújtott segítségéért.

 

A titkosszolgálati hálózatok szerepe a 21. században

Előadó: Dr. habil. Bertalan Péter PhD
Munkahely: VERITAS Intézet, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Az előadás címe: A titkosszolgálatok szerepe a 21. században
Az előadás időpontja: 2025.04.15. 10:15-11:15

A képekkel, térképekkel és karikatúrákkal gazdagított előadás célja nem csupán a 21. századi hálózatokkal kapcsolatos ismeretátadás, hanem a diákok témával kapcsolatos szemléletformálása is volt.

Napjainkban a világ és a titkosszolgálatok egyre összetettebb problémákkal kénytelen szembenézni: demográfiai robbanás; az emberi szükségletek kielégítésének nehézségei (pl. lakhatás, ivóvíz, alapszintű orvosi ellátás); bioszféra elpusztítása; a világgazdaság ciklikus válsága; fegyverkezési verseny; bűnözés; technika és tudomány archaikus fejlődése, Kelet-Nyugat szembenállása és észak-déli szakadás; vezetők korlátoltsága.

A gazdaság, közbiztonság, politika, társadalom és a környezet jelentik a biztonság legfontosabb pilléreit. Ha ebben a rendszerben – legyen szó például családról vagy nemzetről – hiba keletkezik, az egész struktúrában okozhat problémát. Ebből fakadóan az államok a különböző kihívásokra szupernacionális, valamint nemzeti keretek között működő védelmi szervezeteket hoznak létre.

Az előadás egyik fontos kérdésfelvetése ez volt: vajon képesek lesznek-e a világ nemzetei szembenézni ezekkel a globális problémákkal, mielőtt túl késő lenne? A mindennapjainkat meghatározó globalizáció a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött, később pedig az ipari forradalom gyorsította fel. Új formát a második ipari- és technikai forradalomban öltött, míg napjainkban a globalizáció hálózati jelenségének mi magunk is részesei vagyunk, amikor mobiltelefont vagy internetet használunk. Az előadás ezzel összefüggésben az űrtér – a cybertér jelenségét is érintette.

A globális problémák ismertetését követően az előadás a Szovjetunió felbomlásával járó következményekre is kitért. Ugyan a Szovjetunió széthullásával megszűnt a kétpólusú világ, hatásai ma is csak részben láthatók. Ezzel kapcsolatban szóba került az energiaszektor szerepe is, hiszen a Szovjetunió bukását követően ez lett a stratégiai megközelítés egyik legfontosabb eleme.

Az előadás zárásaként választ kaptunk arra is, hogy milyen lehetséges alternatívák léteznek a fent megfogalmazott problémákra. Eszerint a nyílt konfrontáció helyett a nézeteltéréseket diplomáciai úton kellene megoldani, az egyes geopolitikai érdekszférák kialakításában a diplomáciai módszerek alkalmazása volna kívánatos.

Ezúton is köszönjük Dr. Bertalan Péternek a gondolatébresztő, személyes élményekkel gazdagított előadást, amely nemcsak új ismeretekkel szolgált, hanem számos elgondolkodtató kérdést tett fel.

 

A kalitkában éneklő madarak: kép-generálás és műalkotás

Előadó: Dr. Almási Zsolt, egyetemi docens
Munkahely: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Az előadás címe: A kalitkában éneklő madarak: kép-generálás és műalkotás
Az előadás időpontja: 2025.04.16. 9:00-10:00

Dr. Almási Zsolt Shakespeare-kutató előadásának címe – A kalitkában éneklő madarak – a Lear király egyik jelenetére utal. Másik kutatási területe a digitális kultúra és digitális bölcsészet, meghatározó hobbija pedig a fotózás. A három területet ötvöző előadás központi gondolata az volt, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott képek is tekinthetők művészeti alkotásnak.

A program kezdetén a diákok egy 2023-ban generált képet láthattak, amely a Lear király egyik jelenetéhez készült amerikai és angolszász alkalmazások segítségével. Amikor azonban az alkalmazás kizárólag a jelenet szövegéből kapott utasítást, a létrejött képek gyakran értelmezhetetlenek voltak, mivel a mesterséges intelligenciának nincs világismerete. Ezért fontos, hogy az utasítások világosan tükrözzék, mit is szeretne pontosan megjeleníteni a készítő a képen.

A rövid bevezetőt követően a témához kapcsolódó fogalmak meghatározása következett. Az alkalmazások a tudományos diskurzusban két végpont között helyezkednek el. Egyfelől létezik az erős mesterséges intelligencia, amely önállóan végez feladatokat, felismeri a szükségleteket és problémákat, majd eljut a megoldáshoz is. A másik a gyenge mesterséges intelligencia, amely kizárólag az ember által meghatározott feladatokat oldja meg. Ezen kívül létezik egy másik fontos fogalom, a mesterséges általános intelligencia, amely képes új, ismeretlen problémák megoldására is. Jelenleg minden esetben gyenge mesterséges intelligenciával dolgozunk. A ma elérhető invokatív alkalmazások nem önállóan kezdenek el dolgozni, hanem minden esetben emberi kezdeményezésre indulnak el.

Felmerül tehát a kérdés: vajon az ilyen módon készült képek tekinthetők-e műalkotásnak?

Az előadás további részében Dr. Almási Zsolt amellett érvelt, hogy bizonyos képeket lehet műalkotásnak tekinteni.

1. Az alkotási folyamat fontos része, hogy művészetként tekintsünk rá. Első lépés, hogy szavakkal ki tudjuk fejezni, amit látni szeretnénk. Ha létrejön a kép, de vannak félreértések és szeretnénk változtatni, akkor számtalan kép generálódik, így több kép közül is lehetséges választani. Ekkor kezdődik el tehát a szelektálás folyamata, ám a munka itt még nem ér véget: a kép utómunkát igényel (pl. színek, alakok, árnyalatok változtatása).
2. Természetesen megközelíthetjük a kérdést a végeredmény felől is. Elmondható, hogy a műalkotásnak szinte minden esetben van olyan része, amelyet nem a kép generálásakor fogalmazunk meg, így az alkalmazásnak kell „kitölteni” a hiányzó lyukakat. Ugyanakkor a fényképészetben, festészetben, vagy akár a regényírásban sem ismerünk minden részletet a végeredményre vonatkozóan – az alkotás mindig tartalmaz spontán elemeket is.
3. Almási Zsolt végül a felhasználói közösségek hozzáállásának változásával érvelt. Kezdetben sokan teljesen elutasították az AI-műalkotásokat, mára azonban egyre többen eljutottak odáig, hogy műalkotásként tekintsenek rájuk.

Az előadás végén a diákok is aktívan bekapcsolódhattak: kérdéseket tehettek fel, vagy megoszthatták saját véleményüket a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatáról.

Köszönjük Dr. Almási Zsoltnak az igen aktuális témát feldolgozó izgalmas és elgondolkodtató előadást.

 

A második kvantumforradalom

Előadó: Dr. Domokos Péter, MTA rendes tagja
Munkahely: HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
Az előadás címe: A második kvantumforradalom
Az előadás időpontja: 2025.04.16. 9:00-10:00

  

Domokos Péter előadása a kvantummechanika rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket – egy olyan témába, amely különösen aktuális napjainkban, hiszen a tudományág megszületése éppen száz évre tekint vissza. Az egyórás előadás alatt több mint hetven 7-12. osztályos diák kapott választ arra, hogy a kvantummechanika 20. századi megértése és meghódítása hogyan vezet el a 21. század egyik legígéretesebb fejlődési irányához: a kvantummechanikán alapuló gépek, például a kvantumszámítógép fejlesztéséhez.

Bár a tudomány fejlődésében vannak igen lassú szakaszok, ezek nélkül mégis elképzelhetetlenek a gyors, forradalmi változások. A második kvantumforradalom megértéséhez éppen ezért elengedhetetlen az atom (amely jelen előadás középpontjában állt) fogalmának történeti áttekintése, különös tekintettel az elmúlt száz év legnagyobb mérföldköveire.

Az atom fogalmát bevezető Démokritosz fogalmazta meg azt, hogy az anyag nem osztható a végtelenségig, a legkisebb egységek apró, szabályos „építőkockák”. Démokritosz azonban két ponton is tévedett: egyfelől, amit ma atomnak nevezünk nem az anyag legkisebb építőköve (hiszen léteznek atommagok, elektronok stb.); másfelől az anyag tulajdonságait nem az atomok alakja határozza meg.

Az 1920-as években alakult ki a többnyire ma is használt atomfogalom. Ez az egyébként rendkívül sikeres elmélet magyarázott meg több fizikai jelenséget is: például, hogy miért lesz egy anyag szilárd, a fém miért vezeti az áramot, vagy mitől lesz valami piros színű.

A 20. század egyik legkiemelkedőbb fizikusa, Richard P. Feynman fogalmazta meg a korszakban radikálisnak számító felvetését: ha egyesével tudnánk mozgatni az atomokat, akkor hatékony számítások elvégzésére képes számítógépeket lehetne építeni belőlük.

Ebből kifolyólag a későbbi évek egyik fontos kérdése az atomok megfogása körül forgott. Végül a 2018-as Fizikai Nobel Díjas Arthur Ashkin munkája nyomán a lézercsipesz tette lehetővé, hogy ma már lehetséges egyetlen egy atomot sok ideig megfogni, valamint mozgatni. Ez az áttörés alapozta meg a kvantumszámítógépek építését, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyekre a hagyományos számítógépek nem alkalmasak.

Az áttekintést követően a diákok képeken keresztül nyerhettek betekintést a Wigner Fizikai Kutatóközpontban zajló munkába is: megismerkedhettek a kutatásokhoz használt eszközökkel, majd rövid áttekintést kaptak folyamatokról is. Végül az optikai rezonátor működésén keresztül arról is szó esett, hogyan lehet atomokat „lebegtetni”.

Ezúton is köszönjük Domokos Péternek az izgalmas, szemléletes és elgondolkodtató előadást, amely számos tanuló számára nyújtott újdonságokat a kvantumfizika világában.

 

Bűn és büntetés – Mi a kriminológus feladata?

Előadó: Dr. Kerezsi Klára, MTA doktora, professor emerita
Munkahely: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Az előadás címe: Bűn és büntetés – Mi a kriminológus feladata?
Az előadás időpontja: 2025.04.16. 11:30-12:30

Dr. Kerezsi Klára előadása áttekintést adott a bűnözés és a büntető igazságszolgáltatás helyzetéről, és arról, hogy hol és hogyan hasznosul a kriminológiai szaktudás. Szó esett a rendszerben résztvevő szereplők feladatairól, kapcsolatairól, és különösen fontos kérdésként merült fel: miért és hogyan büntetünk? Végezetül bemutatásra került, hogy milyen a börtön Jeremy Bentham Panoptikonjától a mai “okos” börtönökig.

Magyarországon évente mintegy 190-200.000 bűncselekményt követnek el, amelyekben igen nagy a szórás. A büntetőjogi felelősség tekintetében a 18. életév a legfontosabb, jóllehet alsó határa 14 év, amelyet bizonyos bűncselekmények esetében 12 évre csökkentettek le. Egy 2005-ös és 2008-as felmérés szerint a bűncselekmények (általában csoportos verekedés, rongálás, lopás, rablás) túlnyomó részét a húszas éveikben járó fiatalok követik el. Az európai összehasonlításban Magyarország börtönnépessége a legmagasabb 100.000 főre vetítve, ez a szám pedig az elmúlt években folyamatosan növekedett.

Az előadás bevezetője után a diákok rövid áttekintést kaptak, hogy az középkortól kezdve hogyan alakult és formálódott a „kriminológus” szerepe, s hogy napjainkban milyen kutatások zajlanak (akár az orvostudomány területén) a téma mélyebb megértése érdekében. A kriminológia tehát számos más tudományterülettel áll szoros együttműködésben.

A kriminológiai tudás többféle területen is hasznosul:

• rendőrségi nyomozásnál;
• szakértői vizsgálatoknál, személyi értékelésnél, veszélyértékelésnél;
• bűnmegelőzés tervezésében;
• kutatásban, amely két alapkérdésre keresi a választ: miért követnek el az emberek bűncselekményt, és hogyan lehet úgy reagálni, hogy ne kövessenek el újabb bűncselekményt?

Rengeteg területen lehet tehát azt a kriminológiai tudást hasznosítani, amelyet a szakma az elmúlt 200-250 évben összeszedett.

Az előadás végén a diákok képek segítségével bepillantást nyerhettek különféle hazai és nemzetközi börtönök világába – így többek között amerikai, európai, illetve a korszerű holland „okosbörtön” példáját is megismerhették. Európa nagy részén még ma is a 19. században épült, szinte teljesen azonos alaprajzú intézetek működnek – ilyen például a váci, soproni vagy a kőhidai börtön is.

Az előadás zárásaként a diákok egy izgalmas, interaktív feladatban vehettek részt: különböző eseteket ismerhettek meg, majd nekik kellett eldönteniük, milyen büntetést tartanának igazságosnak. Ez a gyakorlat jól érzékeltette, hogy egy bíró döntése mennyi szempont mérlegelése után születik meg.

Köszönjük Dr. Kerezsi Klárának az elgondolkodtató, tartalmas és élményszerű előadást!