Irodalmi séta a Fiumei úti sírkertben

Napsütéses novemberi délutánon a 12.a osztály Fülöp Katalin tanárnő szervezésében és Szalay Katalin osztályfőnök kíséretében a Nyugat c. folyóirathoz kapcsolódó költők, írók sírját látogatta meg a Fiumei úti nemzeti sírkertben. A séta a Csorba Géza által készített Ady-síremléknél kezdődött, ahol megtudtuk, hogy a robosztus szobor a Góg és Magóg fia vagyok én… lírikusát ábrázolja és nem a már beteg költőt idézi. Még mielőtt Babits, Móricz és Szabó Lőrinc sírjához értünk volna, egy pillanatra megálltunk Baumgarten Ferenc mecénás emlékművénél is, aki végrendelete szerint halála után teljes vagyonát “a szűkölködő magyar írók anyagi gondjainak enyhítésére” fordítja majd. Az alapítvány gondozását Babits Mihályra bízta. A séta alatt sok érdekesség elhangzott, így például, hogyan játszotta át Tanner Ilonát Babitsnak Szabó Lőrinc, milyen ugratásokkal szórakoztatta egymást Karinthy és Kosztolányi, milyen motívumok láthatók Móricz sírján. A Karinthy-család emlékművénél Karinthy Frigyes egyik versét hallgattuk meg, majd Kosztolányi diákévei elevenedtek meg egy-két anekdotában az Ősze András által készített szoborkompozíció előtt. Felkerestük a 81 éve elhunyt Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni sírját is, ahol belehallgattunk a Tétova ódába. Ezután megálltunk a tragikus sorsú József Attilánál, akinek síremléke egy fordított A betűt formáz, és együttesen jelenik meg rajta a Tiszta szívvel és az Íme, hát megleltem hazámat c. költemény. Sétánkat Léda sírjánál fejeztük be, aki egyszerre volt teremtője és részese az Ady-mítosznak.