Klasszikusok – új megközelítéssel

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum adott otthont annak az egész napos szakmai konferenciának, melyet a Magyartanárok Egyesülete szervezett, s melynek hosszútávú célja, hogy párbeszédet teremtsen a különféle egyetemeken az irodalomtanítás módszertanát tanító kollégák között. Az előadók között hazai és határainkon túli egyetemek oktatói egyaránt szerepeltek, kik gyakran tanított műveket elemeztek oly módon, hogy megmutassák, mit tud hozzátenni a módszertan az irodalom értelmezéséhez. A konferenciát, melyen részt vett Feketéné Kovács Anikó, Fülöp Katalin és Molnárné Vámos Katalin tanárnő is, Fenyő D. György, a ME alelnöke nyitotta meg, aki Ferenc pápa szavait idézte. Az előadások témái az olvasáshoz kapcsolódtak, a középpontban az állt, hogy milyen eszközökkel tudjuk megszólítani a diákokat, módszertani szempontból hogyan értelmezhetjük újra a klasszikusokat.

Tóth Ágota, aki az Újvidéki Egyetemről érkezett, a görög líra tanítása kapcsán beszélt a Z generáció jellemzőiről, az érzelmi intelligencia megteremtéséről és a kreatív klíma kialakításáról egy közösségben. Molnár Gábor Tamás, az ELTE tanára Kafka Az átváltozás c. elbeszélését járta körül, jellegzetes szövegrészekkel utalt a nyelv és a képzelet korlátait feszegető alkotás különösségére. Kucserka Zsófia Pécsről Szendrey Júlia példáján keresztül mutatta be, hogyan szólítják meg az olvasót a női szerzők. Megidézte Petőfi feleségének naplóját és politikai tárgyú verseit, amelyekben a szerző közösségi szerepet vállal és hazafias tettekre buzdít. Sályiné Pásztor Judit, a PPKE módszertant tanító tanára a különböző korokban élő Petőfi-eszményt képzőművészeti alkotások segítségével ábrázolta. Izgalmas és nagyon ötletes volt Madách Tragédiájának társasjáték-alapú feldolgozása, amelyet Petres Csizmadia Gabriella felvidéki tanárnőtől hallhattunk. Sárközi Balázs, szintén az ELTE-ről, Pilinszky János Apokrif c. versének nyelvi-poétikai aspektusait mutatta be, kiemelve az anyanyelvi kulcskompetencia jelentőségét.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, melynek fő kérdése az irodalom célja volt. Szó esett többek között arról, hogy az irodalom egy olyan művészeti tantárgy, ami önismeretünk elengedhetetlen feltétele. Az irodalom kultúrát közvetít, szövegei ott vannak a mindennapi életünkben, segítenek bizonyos élethelyzetek megoldásában. Ám ezt megértetni a fiatalokkal nagyon nehéz, muszáj tágítani a horizontot, szükséges az olvasóvá nevelés.