Molnárné Vámos Katalin, munkaközösség-vezető

Pedagógus családból származom, édesanyám óvónőként dolgozta le életét egy Pest megyei faluban, Őrbottyánban; lelkesedése, közösségi szelleme átragadt rám. Az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban (ma Óbudai Gimnázium) érettségiztem, majd 1986-ban végeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz szakos tanárként, s ettől az évtől kezdve a budapesti Árpád Gimnázium tanára vagyok (a gyed és a gyes hatéves időszakától eltekintve). Iskolámat szeretem, a tanári testület baráti, segítő, támogató légköre sok nehézségen átlendített. Büszke vagyok arra, hogy egy nagy múltú intézmény munkatársa lehetek.

Ötször voltam osztályfőnök, jelenleg az osztályfőnöki munkaközösség munkáját segítem vezetőként. Két éven át irányítottam az iskolai klub életét, s rendszeresen szerveztem, szervezek nyári táborokat, osztálykirándulásokat, színház-, múzeum- és hangverseny-látogatásokat, irodalmi sétákat, tanári kirándulásokat és összejöveteleket. Emellett a magyar munkaközösség vezetője is voltam tíz éven át.

Iskolámban a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásán kívül egy ideig angol nyelvet tanítottam, majd a 2013/2014-es tanévtől újra tanítom az orosz nyelvet, immáron két csoportban. 2002 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos vezetőtanára vagyok. Diákjaimat rendszeresen készítem fel tantárgyi versenyekre, színdarab-bemutatókra.

A szakmai önéletrajzomban, hitvallásomban leírtak igazolják, hogy egész tanári pályafutásom a hivatás szeretetén alapul, minden erőmmel arra törekszem, hogy gondolkodó, intelligens, hazaszerető és erkölcsös polgárokat neveljek gimnáziumunkban. Lelkes és kitartó vagyok, munkámat igyekszem színvonalasan végezni. A diákokkal való foglalkozás alapvető elemének érzem a példamutatást, a következetességet és a humort, olykor öniróniát is. Bár változó, normavesztés felé haladó világunkban nehéz az igazi értékek felé nyitó diákokat nevelni, én mégis úgy gondolom, a (kis)kamaszok még alakíthatók, formázhatók, kellő kitartással és rugalmassággal képesek vagyunk hatni rájuk.

„Becsületesnek tartom magam, azt hiszem, hogy fölfogásom gyors és hogy munkában szívós vagyok.” (József Attila: Curriculum vitae, 1937)

Molnárné Vámos Katalin, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője