“Miért olvassunk hagyományt? Hogy megértsük a mát!” – beszélgetés Péterfy Gergellyel

Péterfy Gergely regényét, a Kitömött barbárt 2015-ben Aegon Művészeti Díjjal  jutalmazták. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően – Holtai Bence magyar szakos tanárjelölt szólította meg az írót egy kávéház teraszán – az irodalmat szerető diákok, szülők, köztük egy Kazinczy is és tanárok egy izgalmas beszélgetés részesei lehettek péntek délután. Milyen valójában egy élő író, aki zöld tintával dedikál és többször hivatkozik (talán nem véletlenül) Kosztolányira? A bevezetőben megtudtuk, hogy kulturális szempontból fontos számára a közösségi média, és sosem mutatkozik be íróként. “Mert az egy folyamatos melléknévi igenév. S vajon azonos vagyok-e azzal a nyelvi jellel, hogy író?” Arra a kérdésre, hogy a Kitömött barbár történelmi vagy szépirodalmi regény-e inkább, azt felelte, hogy ez inkább esztétikai kérdés. “Csikicsukit játszom ezzel.” Szó esett a nyelvezetről, stílusról: “Ez egy régi történet, amit a ma nyelvén mesélek el”- ezért nem archaizál. Az egyik diák szerint olyan a mű, mint egy doboz bonbon, ki lehet kapkodni belőle izgalmas részeket, hiszen igen gazdag motívumháló jellemzi. Péterfy véletlenül talált rá a történetre, még egyetemistaként Kazinczy leveleit olvasva találkozott Angelo Solimannal. “Hát ilyen történetet! A pofám leszakad! Ki az a Kazinczy? Ki az a Soliman?” Kutatni kezdett, doktori disszertációt írt belőle, majd megszületett a regény, melynek narrátora Török Sophie, Kazinczy özvegye lett. Mennyire női a narrátor? Sophie többször adja át a szót Ferencnek, de az érzelmi túlfűtöttség, motiváltság érződik az asszony szavain. A szerző az önreflektív nyelvi játékkal, narrációval szakítani akart, szándéka az volt, hogy az olvasó azonosulni tudjon vele (Sophie-val). Hogy választotta ki az elbeszélőt Péterfy? “Castingra hívtam a szereplőket. Megírtam nekik 3-4 oldalt. Aztán nem állt nekik jól a szöveg, nem voltak elég mélyek. Végül Sophie-t fölvettük a szerepre.” A visszatérő motívumok által a regény többféleképpen is értelmezhető: a felszíni szerelmi szál mellett ott van a 18. sz. felvilágosodásának eszmerendszere, a szabadkőművesek világa, de értelmezhető a test filozófiája felől is. Hogy miért népszerű Péterfy Gergely regénye? Mert a magyar értelmiséget érdekli mindaz, ami benne van: kelet és nyugat szembenállása, az előítélet, a liberalizmus, Európa sorsa. Egy régi történetben a ma problémái vannak jelen. A jó hangulatú beszélgetést az író a regényből vett egyik részlettel zárta: Ferenc és Angelo első találkozását olvasta fel a közönségnek, melyben részletes leírást kapunk az érzékek – tapintás, szaglás – működéséről.